Varrósziget logo - varrás kezdőknek, varrótanfolyam, varrótanfolyam online, szabás varrás, szabásminta

Varrás kellékei: a szabóolló története

A mai szabóolló, valamint a többi varrókellék kifejlődésének ugyanolyan bő történelme van, mint az olyan hétköznapibb célokra használt eszközöknek, amilyen a kés. Az is igaz ugyanakkor, hogy már az ősember is kénytelen volt óvni a testét a hideg elől, a ruházkodás így létszükséglet volt.

A ruhakészítés kialakulásával pedig elindultak azok a folyamatok, hogy már nemcsak a funkció volt a fontos, hanem megjelent divat is, a változások pedig a hatékonyabb eszközöket is megkövetelték.

Ha még egyáltalán nem tudsz varrni, és gondot okoz a varrógép bekapcsolása is, akkor kérd máris az ingyenes online varrótanfolyam sorozatot!

A szabóolló első elődje

varrotanfolyam-varrás-kezdőknek-online2

Már az ősember is használta, az azonban más kérdés, hogy enyhe túlzás lenne a szabóolló névvel illetni, hiszen főként éles, pattintott köveket használtak erre a célra. Akkoriban főleg állati szőrméket vagy bőröket kellett elvágniuk, amire alkalmas is volt az eszköz. Amikor azonban már lágyabb, finomabb anyagokhoz nyúltak volna, a szabóolló ezen kezdetleges formája már nem állta meg a helyét.

A szabóolló fejlődése

Az első, igazán a szabóolló kategóriájába illeszthető eszközök Egyiptomban és Mezopotámiában jelentek meg. Felismerték, hogy a szabóolló fémből kell, hogy készüljön, sőt azt is, hogy két egymásra csukódó fémdarabra lesz szükség. Körülbelül 4000 évvel ezelőtt járunk és a vas ismeretének hiányában az első szabóolló anyaga a bronz és a réz volt. A szabóolló két pengéje ekkor még csak egy bronzpánttal volt összefogatva, ezt kellett összenyomni.

Később aztán a Római Birodalomban már annyival továbbléptek, hogy a szárakat keresztezték egymással, a szabóolló anyaga pedig a vas lett, a pengéket összefogó rugalmas pánt ugyan megmaradt. A vas hevítésének köszönhetően a rugók erősebbek és maga a szabóolló is tartósabb lett.

A legelső valódi szabóolló

A ma ismert szabóolló első példányát Robert Hinchcliffe mutatta be 1761-ben, Londonban. Ez a szabóolló már acélból készült, ahogy a szabóollók manapság is. Egy fontos lépés választotta el az ókori és középkori szabóollót modern párjának megjelenésétől. Rá kellett jönniük, hogyha a pengéket valamely pontjukon rögzítik, akkor az jóval egyszerűbben és hatékonyabban használható. Ehhez az emelőrendszerek megjelenésére volt szükség, hiszen a működési elv ugyanaz: van egy tengely, ami körül elfordulnak a karok. A rugó helyét így végül egy szög vette át, melyet a pengék kereszteződésébe helyeztek. A szabóolló rövid történetével így eljutottunk legkedvesebb varrótársunk mai formájáig.

(Á.N.)


Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.